Balázsfalvi Kultúrpalota, Blaj/Balázsfalva, RO
A Kultúrpalota terveit 1930-ban egy bukaresti építész, Victor Smigelschi azzal az elsődleges céllal alkotta meg, hogy az ASTRA Kulturális Egyesület rendezvényei otthonra leljenek benne. Az épület eredeti formáját érintő első változtatásokat az 1960-as években vitték véghez, amikor a nagytermet oly módon alakították át, hogy az be tudja fogadni az új városi filmszínházat. Ugyanebben az időszakban az első emeleten is történtek kisebb funkcióváltások, amikor a Balázsfalvi Történeti és Néprajzi Múzeum, a Városi Könyvtár és a Balázsfalvi Kábeltelevízió is az épületbe költözhetett. 1995 telén az épület jelentős része megsemmisült egy pusztító tűzvészben. A tető, a belső terek és a nagy előadóterem súlyos károkat szenvedett. Az épület 2012-ig romosan állt, amikor a helyi önkormányzat pályázatot írt ki a Kultúrpalota rehabilitációjára és újrahasznosítására. A kiírás szerint az épületnek rendelkeznie kellett egy természetes és mesterséges fénnyel is bevilágítható multifunkcionális rendezvényteremmel, amely a legkülönbözőbb kulturális események - többek között koncertek, gálaműsorok, színházi előadások, konferenciák, kiállítások - befogadására alkalmas. A Kultúrpalotát a Román Akadémia Alba Szakosztályának székhelyévé is alakították volna. A Balázsfalvi Kultúrpalotát Románia hivatalos műemléki listájáról törölték, annak ellenére, hogy a román Nemzeti Műemlékek Védőterületén belül helyezkedik el. A Nemzeti Levéltárban fellelhetők voltak a Victor Smigelschinek tulajdonított, az eredeti építészeti szándékot tükröző metszetek és két fotó is, amelyek közvetlenül az épület átadása után készült. Sajnálatos módon a nagy előadóterem eredeti belsőjéről nem került elő semmilyen dokumentáció. Történeti kutatások eredményeképpen és műszaki szakértők bevonása után az a döntés született, hogy az akkor romos épület térbeli és funkcionális újratervezése az eredeti tervek szerint fog történni. Ez a döntés az idők során beköltözött intézmények miatt tett módosítások elbontásának szükségességét is jelentette. Az új terv két irányvonalat követett: egyrészt megidézte az épület közelmúltbéli tragikus történetét, másrészt variálható belső és külső teret hozott létre, amelyet mindig a közösség változó igényeinek a szolgálatába lehet állítani. Az ülőhelyek eltávolításával és a tetőablakokon át érkező természetes fénnyel a nagyterem multifunkcionális térré alakítható. Kisebb, visszafordítható változtatások - például a fém tetőszerkezet, a téglaburkolat és a függesztett plafon - emlékeztetik a látogatót az egykori tűzvészre. A fő munkálatok pedig a következőkből álltak: az épület strukturális helyreállítása, a tetőszerkezet és a tető borításának rekonstrukciója, a belső és külső felületborítások felújítása (beleértve az asztalosmunkát és a főbejáratok megújítását is), új elektromos-, hűtő-, szellőző- és szennyvízkezelő rendszer beépítése, a tetőablakok nyitását szabályozó rendszer beiktatása, egy adaptív színpadvezérlő rendszer kialakítása, az épület udvarának felújítására és tájépítészeti átalakítása.