A Hotel Švicarija felújítása, Ljubljana, SI

Funkció: Egyéb
Ország: Szlovénia
Kategória: Emlékezet és Építészet
Stúdió: ARREA architecture, Landscape planning: Studio AKKA
Építész(ek): ARREA architectur: Maruša Zorec, Martina Tepina, Mark Koritnik, Studio Akka: Ana Kučan, Ana Tepina, Mojca Kumer
Tervezés vége: 2014
Kivitelezés vége: 2017
Jelölő: Uroš Rustja
Méltatás
Az 1910-ben épült ljubljanai Tivoli szálló alpesi stílusú építészete miatt a köztudatban Švicarija (svájci nyaraló) néven él. A szálló a XX. század első felében a szlovén kulturális és társadalmi élet népszerű helyszíne volt. A felújítás most ismét megnyitja a szállót a művészetek előtt. Az épület külső részét alig érintő beavatkozás a meglévő falak letisztításával és megnyitásával radikálisan formálta át a belső tereket. A fény útja alakítja azt a folytonos belső teret, ami a multifunkcionális hallt és a kávézót köti össze a műtermek sorával. Az épület beton alapozású alsóbb szintjein dupla belmagasságú szobrász műtermek, a felsőbb emeleteken festők műtermei találhatók. A megújítás összeköti a belső tereket, ugyanakkor megőrzi a múlt gazdag szövedékét is. (Uroš Rustja)
Projekt leírása

Az egykori Tivoli Hotel egy fennsíkon áll a Tivoli Parkban, az erdő szélén. Az épület terveit Ciril Metod Koch városépítész, a századfordulós Ljubljana legjelentősebb épületeinek tervezője készítette. A felső-karniolani-alpesi stílusban épült szálló a „Švicarija” (svájci nyaraló) nevet kapta. Az épület tömbje kőből vagy fából épített elkülönülő részekből és fedett fa erkélyekből áll, amelyek körbefutnak az épület kerületén. A földszinti szobákból egy nagyméretű ajtó és az ablakok az egykori kertre nyílnak. A nemrég történt felújítást megelőzően a pinceszinten raktárak, a földszinten műtermek, a felsőbb emeleteken és a tetőtérben pedig lakások voltak. A felújítás új használati módok bevezetését tette lehetővé, továbbra is fenntartva a nyilvános, félnyilvános és a magánterületek közti kapcsolatot az eredeti kialakításnak megfelelően. A földszinten található nagy, nyitott teret, amelyet különböző tevékenységek, kiállítások és kisebb, alkalmi események befogadására terveztek, teljes egészében rekonstruálták. Az egykori mellékhelyiségek eltávolításával nagy belmagasságú kiállítótér jött létre az egyébként érintetlenül hagyott főlépcső mellett. A pinceszinten két új szobrászati stúdió kapott helyet a régi jégverem és egy új beton melléképület területén, amelynek nagy ablakai az erdőre néznek. Az első emeleten és a két tetőtéri szinten a Švicarija megőrzi eredeti kialakítását a központi folyosóval, lépcsősorral és a folyosó mentén elrendezett szállodai szobákkal. A folyosók végén kibővülő tér lehetőséget ad a társasági életre. A szobákat műtermekké alakították a különálló terek kisebb és nagyobb egységekbe történő rendezésével. Az átalakítás során meghagyták az épület tömegét és méreteit, megőrizték, felújították illetve rekonstruálták az eredetileg már meglévő épületrészeket. Eltávolítással és részleges bontásokkal az eredeti Švicarija visszaállítása volt a cél, oly módon,, hogy az épület külseje világosabbá és nyitottabbá váljon. Az utólag kialakított ablak- és ajtónyílások, ahogyan a később emelt belső falak is, elbontásra kerültek vagy módosultak. Helyreállt a belső terek eredeti elosztása. Az utólag kialakított, kiszolgált konyhabővítmény helyére új betonfal épült, amely visszautal a homlokzat beton elemeire. Az épület szinte minden jellemző részlete megmaradt vagy ismét a helyére került: a túlnyúló fa tetőrész, a tetőtér rizalitja és fa-spalettás manzárdablakai, az ablakok és ajtók, a fa erkélyek, a díszítőelemek, a fa válaszfallal határolt előcsarnok, a fa lépcsősor, a díszburkolatok, a parketta és a fa mennyezetek.

honlap