A BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszéke felelősséget érez a közösségi építészet szakmai és laikus nyilvánosság előtti megjelenéséért, ezért kiemelt feladatának tekinti a kelet-közép-európai régió kortárs közösségi építészetének felkutatását, megismerését és szélesebb körben való bemutatást. Ezért kezdeményezte a Közösségi Építészeti Alkotások Kelet-Közép-Európai Regionális Gyűjteményének létrehozását.
A régió mint táji, kulturális egység különös jelentőséggel bír a globalizáció korában, amikor az építészetről korlátlanul rendelkezésre álló információk özönében háttérbe szorulni látszik a minket körülvevő szűkebb épített környezet jelentősége és az erről való tudás. Kelet-Közép-Európa történeti fejlődésének következménye, hogy mind a mai napig hatnak azon történeti mintázatok, melyek a kultúra és ezen belül az építészeti tájékozódás irányait erőteljesen meghatározták. Ezek a német, a francia, az angol, az olasz, és a skandináv kultúrkörhöz és a nemzetközi léptékkel is jelenős irányzatokhoz kapcsolódnak. A nyelvi nehézségek és a kulturális különbségek mellett ez is oka, hogy a régióban lévő horizontális építészeti kapcsolatok fejletlenek. A közelség, a tapasztalatok megosztásának lehetősége, a közös történelmi múlt és jövő egyaránt az információáramlás erősítésének irányába kell mutassanak.
A Közösségi Építészeti Alkotások Közép-Kelet-Európai Regionális Gyűjteménye ezen misszió egyik intézményesült formájává kíván válni, az interneten hozzáférhető gyűjteményen túl fórumot kíván teremteni a párbeszédre és az eszmecserére. Kiemelt feladata a régióbéli minőségi építészet reprezentációja és népszerűsítése, ennek révén az építészeti oktatás minőségének emelése, mely közvetlenül is hozzájárul az épített környezet, mint legjelentősebb kulturális örökségünk megőrzéséhez és továbbadásához.
Közösségi Építészeti Alkotások Közép-Kelet-Európai Regionális Gyűjteménye kilenc közép-kelet-európai ország Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna legkiválóbb középületeit, és közösségi építészeti projektjeit kívánja összegyűjteni, évről-évre.
A gyűjteménybe kerülő megvalósult projektekkel szemben támasztott egyik feltétel, hogy közösségi célt szolgáljanak, a másik hogy példamutató minőségi építészeti gyakorlatot kell felmutassanak. A minőség kérdése a gyűjtemény szempontjából kiemelkedően fontos, hiszen nagy mennyiségű építészeti alkotás közt való eligazodásban kell támpontot nyújtson a gyakorló építészeknek, építészhallgatóknak és az építészet iránt érdeklődő laikusok számára. Fontosnak érezzük, hogy a gyűjteménybe kerülő projektek a közösségi építészet széles spektrumát vonultassák fel, a klasszikus középületfunkciók mellett a köztér használatának határterületei is meg tudjanak jelenni. A gyűjteményen belül három kategóriába rendeztük a terveket: emlékezet és építészet, fenntartható közösségek és innovatív közösségi terek. A középítészet társadalmi beágyazottságának sokféleségéből következően egy projekt akár mind a háromba is besorolható.
Emlékezet és építészet
(Recollective Architecture)
Az emlékezet kategóriájába a kortárs funkciót kiszolgáló műemlék rekonstrukciók, műemlék épületek kortárs bővítései, az emlékművek és olyan kezdeményezések kerülnek, melyek egy közösség emlékezetének, identitásának fenntartásában kiemelkedő szerepet játszanak. Olyan megvalósult munkákat várunk e kategóriába, amelyek a kollektív és kulturális emlékezet fogalmain keresztül a múlt építészeti rétegzettségével, mintázatával foglalkoznak, arra reflektálnak a kortárs építészet eszköztárával.
Fenntartható közösségek
(Sustainable Communities)
A fenntarthatóság három, egymással szoros összefüggésben lévő, egymást erősítő pillérre támaszkodik: gazdasági fejlődésére, a társadalmi jólétre és a környezetvédelemre. Ezek mindegyike szükséges ahhoz, hogy a középítészet fenntartható módon jöjjön létre és jelenlétével az azt életre hívó közösség fennmaradását szolgálja. A fenntartható közösségek kategóriájába a közösségi építést, -tervezést, -használatot megvalósító projektek, hátrányos helyzetű közösségek, kisebbségek társadalmi jelenlétét, reprezentációját elősegítő kezdeményezések, a szolidáris, szociális és a környezetvédelmi szempontokat előtérébe helyező projektek kerülnek, ahol a tervezés közösségi párbeszédből indul ki.
Innovatív közösségi terek
(Innovative Public Spaces)
A közösségi terek használati módja, funkcionális rendszerei, de az építés módozatai is folyamatosan változnak. Ez a változás az átalakuló közösségi aktivitásokra, a technológia, az építéstechnológia fejlődésére, az egyes épülettípusokhoz kapcsolódó funkcionális igények változására, és a téri-időbeli flexibilitás megjelenő követelményére vezethető vissza. Az innovatív közösségi terek kategóriájába azon megvalósult terveket csoportosítjuk, melyek a középületek használati módjának megújítását mutatják fel.
A gyűjtemény évente egy alkalommal bővül. A gyűjteménybe való bekerülésre a felkért nemzeti biztosok tesznek évente országonként három javaslatot. Az angol nyelvű periodikára (weboldalra) a legkiválóbb projektek kerülnek fel, ezzel automatikusan presztízst teremtve a folyamatosan bővülő adatbázisnak. A periodika a közép-kelet-európai építészet reprezentációjának nemzetközileg is fontos fórumává kíván válni. Terveink között szerepel a későbbiekben a fórumhoz kapcsolódó díj alapítása és konferencia szervezése a régióbeli országok nemzeti biztosainak részvételével.
Budapest, 2020. április hó
Levente Szabó DLA
egyetemi tanár